Új dolgok ideát: jobb oldalt, a cím alatt - Leningrad, orosz ska-együttes zenéiből néhány

Programok:
2007. június 13-15. Milánó; Leopold Bloom's Day - 14-edikén, 18.00tól Tatár Balázs János: ?! - tear of smoking
2007. június 19-22. Szentendre, Parnasszus Műhelytábor.

"Egyszerre jelenteni igyekszik az ideátról való helyzetet, valamint a szójáték eredményeként kér a feltételezett, de ontológiájában meg nem erősített Múzsától ideát, ötletet."

Pilinszky János Álom című versét fogom vinni (többek között) a Sziget Fesztivál augusztus 13-án megrendezésre kerül Hangköltészeti estjére, melynek elejét most megosztom, a kurzív részek az eredeti pj-szövegből valók, a többi pedig eredeti tatár, ami a helyszínen valamiféle-fajta fónikai cuccban fog megjelenni. Ha kint lesztek, gyertek az Irodalmi Sátorba 17.00 felé, mert akkor fog történni k. kabai lóránt, Székelyhidi Zsolt és Sőrés Zsolt produkcióján túl az enyém is. Szeretettel várunk mindenkit.

PJ-TBJ: Álom (részlet)

A nemtelen lény lehajol,
lehajol, és fölemelkedik.

Lehajol, lehajol, lehajol, lehajol,
lehajol, lehajol, lehajol, lehajol,
és fölemelkedik.
Lehajol, lehajol, lehajol, lehajol,
lehajol, lehajol, lehajol, lehajol,
és fölemelkedik.
És fölemelkedik.
És fölemelkedik.
Lehajol, lehajol, lehajol, lehajol,
és fölemelkedik.
Lehajol, lehajol és fölemelkedik.
Lehajol, lehajol és fölemelkedik.
Lehajol és fölemelkedik.
Lehajol és fölemelkedik.
Fölemelkedik.
Fölemelkedik.
Ehaol és öleeledik.
Ehaol és öleeledik.
Ehaol és öleeledik.
Ehaol és öleeledik.
eol és öledik.
eol és öledik.
eol és öledik.
eol és öledik.
eeeel ss ölkkkk.
eeeel ss ölkkkk.
eeeel ss ölkkkk.
eeeel ss ölkkkk.

Szépsége feleslegesebb
és fontosabb egy elnökválasztásnál.

Mint kit elvágtak, az elmúlt hónapban, ennyire nem voltam sehol. A neten barangoltam, aztán rájöttem, hogy vannak akik: nem. Persze igenek is voltak, sőt: hűhák is. Ez persze nem azt jelenti, mint amire sokan gondolnak, értelmet is fölösleges tulajdonítani neki.

Értelmet csak 95 pontban lehet meghatározni, ahogy tették régen is. Ez meg elég, ahhoz, hogy valakivel az történjen, ami történik. Történt. SMS-bomba. Felrobbant, mi ez itt Jericho??

 

Félre a félreértésekkel, kaptam egy ímélt, amiben egy barátom a több irányba való kétszínűségről beszélt, érdekes képzavarát megjegyezte, de továbbvitte, most én viszem, nem nehéz: cipelem.
Azért az mégiscsak kibaszás lehet, ha valamit nem olvasunk.

 

Aztán meg Lenin forog a mauzóleumban.

885835835624655

Előre bocsátom, hogy Milánóról és a Szentendrén szervezett VI. Parnasszus Műhelytáborról később fogom a naplójegyzeteimet feltölteni (, mert míg előbbi a Műút c. folyóiratnak készült, utóbbi a Spanyolnátha webfolyóiratban kerül publikálásra).

Ezeken túl a napokban esek át a középiskolai tanulmányaimat lezáró érettségi vizsgák szóbeli részein, sokan barátságukról és támogatásukról biztosítottak, hosszú a lista, most nem térnék ki senkire, nehogy vádak között kelljen tengődnöm. Egy apró dolgot azonban feltöltenék ide, amolyan okulásképpen. A Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2006/2007-es tanévben Kovácsné Szabó Katalin volt a matematika tanárnőm, aki többeknek tett ígéretet, hogy az írásbeliről írjanak neki ímélt az iskola honlapján fent levő ímélcímére és megírja az eredményeiket válaszímélben. A mai nap derült ki számomra, hogy nem csak az én küldeményemre, de senki máséra sem válaszolt, így újabb ímélt írtam neki, azt hiszem ezek a sorok már régóta feszültek bennem, bízom abban, hogy akik olvassák megértik helyenkénti felháborodásom, kihallják belőle feketehumorom. Tessék, a levél, teljes, vágatlan változatban:

"utólagosan is nagyon köszönöm a hathatós segítséget a lentebb [a szerző: előző ímélben kértem, hogy írja meg az eredményt, mert milánóban leszek] írtakkal kapcsolatban.
azt hiszem az egész éves munka tanárnő részéről megmutatkozó segítőkészsége itt is bebizonyosodott, igazán sokat kértem - tudom.

reményeim szerint a további években tőlem rosszabb, butább és mindenek előtt akaratosabb diákokat kell majd tanítania, akik semmilyen együttműködésre nem lesznek képesek önnel, mintahogy tettem én is egész évben - vagy mégse, nem tudom, de az, hogy ilyen jellegű segítséget sem képes adni - nem csak nekem, többieket is kérdezve: nekik sem [arról pedig, hogy pontosan tanárnő mondta nekik, hogy ilyen úton megmondja az eredményeket - külön is megérne egy misét tartani szavahihetőségről] - az azt hiszem mindent elárul a diákokhoz való viszonyáról. persze az egyszerű diák (jómagam is) tudja, hogy a fiával mennyit kell foglalkoznia, valamint az ő matematika-zseni-komplexusát építeni, de azt hiszem, hogyha van jónéhány tanítványa, akik legalább az érettséginél szeretnének - és hangsúlyozom: nem nagy kérés a hivatalos eredmények napvilágrakerülése után közölni azt velük, mert nem tudnak ott lenni, megnézni azt - egy kis jóindulatot kapni, amit, legalábbis a gimnázium utolsó évében én nem tapasztaltam tanárnőtől, akkor ezt kapják.
csak egy apró megjegyzést még engedjen meg nekem: egész évben az ment az irányomba tanárnő részéről, hogy milyen "gyakorlatilag" hülye vagyok. ha megnézzük az első félévet, ténylegesen keveset mutattam fel, betudható abban a félévben szerzett egyetlen (hangsúlyozandó egyetlen!) gyenge érdemjegyemnek, hogy előtte voltam másfél hétig beteg - a napló az igazoló felem. akkoriban kértem tanárnőt, hogy írhassak belőle egy javító dolgozatot (már a tény is nevetséges: olyat javítani, amit tudáshiány miatt írtam gyengén), persze ezt a "lehetőséget" megkaptam, javítottam is, ha jól emlékszem négyes szintűre. adott félévben más gyenge jegyem nem volt. szintén engem igazol a napló. persze félévkor, tanárnő nagyon jól tudta, hogy kinek miért kell és milyen jegy. néhányan voltunk, akik vittük a féléves matematika osztályzatot továbbtanulásra. és persze ezeknek az embereknek húzta le volt szíves a jegyét. akiknek édes mindegy volt, azok kaphattak jobbat. alattomos és rágalmazó a vád, tudom, de más nem tud eszembejutni: a fiának akart ezzel jobbat? mégha így is lett volna, akkor is problémás ez a fajta értékrend. ha nem, akkor pedig a jószándék kísérelte a dologban, bízom benne.

sajnálatos módon már nem tudok fellebezni a matematika írásbelim eredménye miatt, de az, hogy 83%-os sikerült kihoznia tanárnőnek, az általam 89-91%-osra értékelt vizsgát, az újfent jóindulatáról, készséges segítségéről tesz tanúbizonyságot.

egyetlen dolgot kívánok, ha szabad ilyet tanárnőnek: annyi szeretetet kapjon vissza tanítványaitól, amennyit képes nekik adni gyakorta lehülyéző, lekezelő és arrogáns tanítási módszerei miatt.

ezeket és további legjobbakat kívánja, az egy éves közös munka lezárásaként, hű tanítványa: tatár balázs jános."

Csodálatos képre akadtam a szombati Népszavában. Ebben a cikkben okosságok, néhol szellemes megnyilvánulások voltak, mégis kevésnek éreztem. Viszont a kép ötletes. Ahogy írta a lap: "Mivel szerkesztőségünkben nem volt olyan fotó, amelyen a kormány korábbi és mai tagjai együtt szerepelnek - csináltunk egyet..." A cikk maga: http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=913230 sajnos a képet nem tették fel a netre, pedig láthatná az ember, hogy a szombaton egy éve munkábaállott kabinet képét hogy dobták fel három bónuszképpel, Molnár Lajos, Persányi Miklós és Petrétei József arcaitól jobbra-mellette-felette a három úrat vártó miniszterek arcai. A kép csodája: a volt miniszterek mindegyike balra-egyenesen néz, a helyükre állított államemberek pedig erősen balra! Szóval a ballib média működik, meggyőz: tényleg baloldali a kormány, balra is néznek - csak nehogy túllássanak rajtunk.

mi a fasz van már

az összes kabainál?

(forrás: gmail-beszélgetés) 

Alapvetően érdekes a youtube rendszere, hogy miket lehet találni.

 

Mau Rausernek küldöm a másodikat, okulásul.

Az első pedig igazán no comment, a nevem úgy tűnik szerzői jog által védett. tbj entertainment.

No most akkor tényleg csak annyit, hogy tegnap a VIII. Miskolci Tavaszi Diáknapok Nívódíjasa lettem, a "BéDéKá blogja, mint internet-központ" című recenzióért, mely itt olvasható: http://spanyolnatha.hu/index.php?menu=0&rovat_id=945&id=1007 valamint a Spanyolnátha nyári lapszámában Kilián László Igenkönyv és Nyilas Atilla Ráolvasások könyve c. köteteiről írtam recenziót, ajánlás olvasásra: http://spanyolnatha.hu/index.php?menu=0&rovat_id=945&id=1060

 

Megvan az időpont Milánóval kapcsolatban, 11.55kor indul a Ferihegyről a gép, még mindig június 13-án, aztán vissza 15-én fogunk jönni, estefele már itthon is leszek, valószínűleg.
Milánóban a ?! - tear of smoking c. happeninget készülök bemutatni, melyről reményeim szerint ha videó nem is, de képek mindenféleképpen készülnek, vagy nekem, vagy az internetnek meglesznek, aztán link meg ilyenek majd jönnek.

Úgyszintén megvan a Szigetes banzáj fixálódása is, bár a napokban kis para csapta ki a biztosítékot. Szkárosi Endre és a Spiritus Noister nem lesz a Szigeten. Írtam Endrének, hogy szószorri, de tényleg: örültem volna. Így maradt az a dolog, hogy kértek tőlem neveket és adtam hármat, nem osztanám meg kiket, majd ha jeleznek a szervezők, hogy ki oké, akkor azt beírom, de nem akarok semmi nonpublikot közölni, mégha kurvára nem is olvassa ezt senki.

Ja és mondja már meg valaki, hogy mi az istennek kell az Európai Egészségbiztosító Kártya? Ez egy kreténség. 

Talán azzal kezdeném, hogy az oldalon van egy számláló rendszer, ami számol, figyel titeket - ha vagytok. És persze azt is kihozza, ha nem vagytok. Ilyen nap volt a tegnapi, amikor nulla, azaz Nulla látogatója volt az oldalnak. Ez azért nem rossz, úgy érzem. Pedig pont ma dumáltam pár emberrel és mondták, igen ezt és ezt olvasták a blogon, bizonyára így volt, de az is valami: nem tegnap.

A másik, amit ígértem tegnap, aztán nem egészen olyan állapotban és időben értem haza, ahogy az tervbe volt véve (értsd: józanabbul és hamarabb), így aztán nem írtam meg a Parti Nagy Lajos dolgot. Pedig ott voltam. Jenei László beszélgetett vele, aki felkészültségét nem győzte hangoztatni. Laci bizony változtatott (mint említette a beszélgetésre való felkészülés alatt kétszer olvasta végig a pn-életművet), szóval elterelte a dolgot és úgy építette fel, hogy a Kossuth-díjas író egy-egy interjújából idézett és azokat szánta gondolatébresztőnek. Jó ötlet volt, ellenben egy probléma volt az egésszel, hogy mindenről akartak beszélni - ami persze Parti Nagy-nál nem gond, meg másnál sem, csak a mérték elég neccesnek bizonyult. 1 óra 47 percig tartott a dolog, Laci azzal végezte, hogy még erről és erről és erről akart kérdezni, de már nem vesz minket tovább igénybe. Szóval az egyetlen problémám az egész veszettül színvonalas dologgal, hogy erősen igénybe volt véve a hallgatóság, többen menetközben el is mentek, persze ez senki nem zavart, senkit, azt a kb 60-70 főt, aki befért.

Ma meg felolvastam a miskolci Könyvhét pódiumán, kétszer, előszörre igazából nem felolvasás volt effektíve, hanem egy szövegakció, ami három szöveget tartalmazott, a napokban felnyomom őket ide. Persze mindezt szakadó esőben, napszemüvegben, zakóban (volt is pár zakó), kitűrt inggel (lila színű, áh, pf), és közben mentem egy kört a rádiós mikrofonnal és olvastam a szövegeket ott az Erzsébet téren, Kossuth meg hátul figyelt. Aztán egy órával később a Célpont Csoport bemutatkozott, hej volt ott minden, Huszka Levente szenzációs kisprózája (ami szerintem akkor sem vers) valamint pár négysorost, Bölkény Gábor jónéhány verset, én egy verset és egy prózát (majd azt is felteszem ide), valamint záróakkordként Kabai Zoli két verset. És mindez megint pontosan félóra volt, mint korábban az Új Holnap Stúdiós cucc. Jó, annyi különbséggel, hogy itt meg majd meg sültünk a melegtől, no comment, buzi időjárás. Összességében szerintem jó volt.

Holnap 18.00tól Slam - szabadfelolvasás az erzsébet téren, vagy nem tudom hol, hallottam más verziót is, meglátjuk. Egyébként meg úgyse olvassátok, szóval lófasz a seggetekbe (akinek meg nem tetszik a lófasz, az szóljon, hogy basszameg) 

helyzetjelentés: ma, 17.00tól parti nagy lajos a megyei kiönyvtárban

rövid értekezés róla este. 

A pár napnyi jelenléttelenségemet nem kívánom magyarázni. Sok és hosszú (kemény?) melón vagyok túl, szót se róla. Inkább másról: meghívtak a Sziget Fesztiválra, méghozzá augusztus 13-ra, aki ott lesz ezen a napon (na meg olvas) az jöjjön ki, szeretettel látom. Helyileg sajnos nem tudom, hogy pontosan hol lesz a dolog, valami ilyesmit keressetek: hangköltészeti program/est; valami ilyesmi időpontban: 17.00 (-18.30). Még egyelőre csak annyit tudok a dologról, hogy Szkárosi Endrével, Ladik Katalinnal és a Spiritus Noisterrel fogok együtt lenni, de azt, hogy mit csinálok még keresem. Szóval akkor, ott.

No a másik meg, hogy 13madikán a Szigeten lesz The Tiger Lillies. Eszement egy csapat, óriási zenéjük van, valamilyen táncsátor (?) helyszínen lesznek, vagy hol. Arról a napról még fontos megemlíteni a Tankcsapdát, valamint az amerikai TOOL együttest, rock/metal jellegük miatt. Szóval ezeken a helyeken tuti buli lesz, másnap meg Leningrad, a tavalyi egyik legnagyobb koncert a szigeten, idén is itt lesznek, ezt sajnálom, hogy akkor már (valószínűleg) én nem.

Hát kb ennyi, TóthBé ha olvasod, akkor kíváncsi vagyok rájöttél-e már a dologra, amiről tegnap hajnalban beszéltünk. Hajrá. 

Ha egy skizofrén maszturbál, azt gruppenszexnek nevezzük?

rövid üzenet:

 

ma művészfilm estezek egy barátommal. holnap hazavárni. b. 

Most igazán rövid leszek.

Kész a Dsida-parafrázis (összecsúsznak az emléknapok címmel), kész a Kassák-redivius (CTRL + S címmel). Ma még meg kéne csinálni egyet, aztán adhatnám fel az anyagot. De ez vajon mi lesz? Hajlok a Lázár Ervin-témára, de akkor két nehézség marad a végére. Na még nem tudom, majd jelentkezek.

 

Éljenek az ukránok, közülük is kiemelkedően: Verka Serduchka - idei második eurovision éneklő :)

Tegnap családi jószokás néven elmentünk nagybevásárolni, ahol az alábbi, már sokszor megélt dolgot tapasztaltam. Ahogy ez ilyenkor lenni szokott a heti sajtóból kiválasztok 2-3 hetilapot, beteszem a kocsiba, aztángyerünk fizetni (ez akkor, mikor anyám a felvágottas pultnál szorong). Ehéten egy Látképet vettem, valamint a szokásos ÉS-t. Megyünk fizetni, fiatal max 30-as körüli szőke csaj, helyből vigyorogva fogad minket (a hely nevét nem írom le, tényleg ritka milyenek - ezért), aztán pakoljuk ki a cuccokat, mindent. Elkezdi blokkolni, egyre morfondírozósabb a kedve, majd a Látképet lehúzza, nem szól semmit,na de mikor az ÉS-t! Ő speciel ezt mondta: "Mi tartunk ilyet? Még sosem blokkoltam ezt a lapot." - azt hiszem ennyi ez a történet.

Csupán kiegészítésként pár korábbi megjegyzés azokhoz az alkalmakhoz, mikor itt vettem az ÉS-t: "Ez nem szóróanyag?" "Ez milyen lap, ja látom: irodalmias." "Nem épp egy hiánytermék." [ezt arra fel mondta egy eladóhölgy, hogy szóvátettem, hogy mindig csak 4-5 darabot tesznek ki egy héten belőle]

Ha valakinek voltak hasonló élményei írja lejjebb.

Meglepődve tapasztalom, hogy a google segítségemre siet nézettség-ügyileg. Jól esik persze, kenegetik ezzel a minden ép testrészem, mégis elgondolkodtató, hogy a babits klasszikus versformák keresésre miért épp engem látogat meg a tisztelt olvasó. No mindegy, úgy gondoltam, ha már ilyet kerestek, akkor adok egy kicsit verstan, manapság már kicsit klasszikusnak is számító dolgot (talán a Kassák-támakörnél fel lehet használni), tádá:

Szabadvers

Olyan versszerű, sorokba tördelt költemény, amelynek szabályozott versritmusa gyakran hiányos, vagy egyáltalán nincs, verstanilag kötetlen formában íródott vers a szabadvers.

Első már-már klasszikusnak nevezhető gyakorlója, akitől az elnevezés is származik Walt Whitman, amerikai költő volt. Valójában a szabadvers a mediterrán-kisázsiai kulturális térség hagyományos költői formanyelve (kevesen tudják!), mindenki által tettenérhető ez a Biblia, jelenesetben az Ószövetség soraiban. Az óhéber verselésnek egyik formaeleme az a fajta gondolatritmus, amelynek két tagja a sorkezdeti szavak ismétlése a sorvégeken, valamint a sorkezdeti szavak ismétlése a következő sor (mondat?) elején. Persze ezzel az egészen bizonyos fokig szakít Whitman, sajátos nyelvkompozíciójába beépíti az alliterációt, rondábban mondva a strukturális betűrímet.  A gondolatritmus és az ismétlés bizonyos mértékig természetesen a retorika formaeszköze is. Tehát az eddigi alaphoz ezt a fajta újítást tette még hozzá Whitman, ez a fajta fortélya az ősiformaelemekkel az időszerű, elméje, szeme, érzékszervei számára közvetlenül tapasztalható valóságot írta meg, méghozzá: szabadversben. A szabadvers, mint versnyelvezet (ahogy a míveltebbje mondja: poétika langvisztika) neki köszönhetően vált a 20. században a költészet köznyelvévé (szó sincs közhelyről, a sok forma mellé besorakozó szabadvers-formát kevesen képesek szépen, mívelten használni!)

1887-ben megjelenik Franciaországban Gustave Kahn szabadverseinek gyűjteménye, talán ez számít az első európai szabadvers-gyűjteménynek. Természetesen az avantgarde robbanása előtt is nemzeti irodalmakat kezdett el megsuhintani pár fiatal költő szabadvers-írási kényszere, elkezdett terjedni a "kultusz".

Az elmúlt évszázad alatt persze sokat változott az eredeti Whitman-féle felfogás, a szabadvers [milyen furcsa] elkezdett strukturalizálódni: kötött formaelemeket furfangosan rejtegető alakzat született. Bár nem csak a formán fordult meg minden, az érzelemhez fokozatosan alkalmazkodott a szabadversek egyik fő jellemzője: a ritmus. Régebben a ritmikai erő nagy mértékben befolyásolta a tartalmi erőt, viszont az egyre inkább felszabaduló ritmus formájában fejeződik ki és így képes alkalmazkodni az érzelemhez. Most már nincs alárendelve, talán épp megfordult ez a fajta viszony. Szóval a mai helyzet szerint a szabadvers és a köznyelv körülbelül abban különbözik egymástól, hogy a szabadversnél a szavak egy bizonyos sorrendje, elrendezése az, amiből keletkezik a versritmus, ott dől el, hogy ez a ritmus megfelel-e a szavak és tartalmak érzelmi árnyalatának.

Szóval manapság nagyon sok szabadvers születik, több előadás-sorozat foglalkozott, foglalkozik vele, nem tudom mennyi tanulmány már napvilágot látott a témában, Kassákkal kapcsolatban különösképpen. Minthogy a szabadvers egyik első professzionális művelője Kassák Lajos volt, ezért tudnunk kell, hogy ő is korábbi konvenciókra épített, méghozzá stabil várat - megállt a lábán szinte minden a költészetében. Tudta jól, amit nekünk is kell, ha a szabadversről, mint formáról beszélünk: ez is kötött forma, csak éppenséggel mások a kötöttségei, mint egy rímes-metrumos versalakzatnak. A versnek beszédnek kell lennie, ehhez ez a fajta kötöttség illik, megkívánja, hogy a beszéd elkülönüljön a közbeszédtől és valódi versbeszéd, szöveg, esetlegesen: vers lehessen.

A minap épp Nyilas Attila Ráolvasások könyve című kötetével foglalkoztam, mikor is az alábbi dolog jutott eszembe (Kilián László Igenkönyvével együtt írok róluk recenziót a spanyolnáthába), hogy Pajor Tamásnak Önök érték! című lemezében találkoztam utoljára Isten-témával ilyen tisztán, így szabad fogalmazában megszólaló halmazokkal. Feltéve, ha ennek a három kiadványnak a metszetét veszem, akkor egy végletekig leegyszürített prae-istent kapok, aki nincs távol a tőle való tagadástól se. Érdekes ezeket leírni, különösen előtörténeteim birtokában --- na ezeket majd később, most befejezem a recenziót.

/Tatár Balázs János/ 

 

"oldszkúl"


láttam bejönni egy számára
rég-reális helyre,
két egy őszilét
- ekkor tudtam, hogy valami baj lesz -

nyerőgépbe táplálta
az ötezresből visszajárót
és 39.500 forintot nyert.
(a történelmi hitelesség kedvéért írom ide:
harminckilencezer-ötszáz forintot.)

(az itt dolgozók, a pultnál ülő csak,
a többiek: néztünk.)

ezt nem tudom befejezni.

 

 

"tervvel készülni"

(...)

azt mondták meghalt
jöhet a feltámadás
és az ezzel járó macera

értesíteni a rokonokat
a gyászjelentést törölni az újságokból
a tort lemondani
elkergetni a csak-kajálni jötteket.

szólni a papnak.

a sorrend az időbeosztáson múlik!

 

 

énekek éneke


igazi verset az tud írni,
aki az első sort és az utolsó sort
megtalálja.
vagy aki ügyesen veszti el. 

Hamilton a világbajnoki ranglistában az első. erről kb ennyit.

a forma-1-es közvetítés után belenéztem a 6-os lottó nyerőszámainak húzásába (ez túlzás, épp mentem a távirányítóért kikapcsolni a tv-t és akkor esett meg ez:) a "sómester" bemondta: mind a 45 darab számgolyót a bizottság tagjai ellenőrizték. Egy eddig még előttem is ismeretlen ajándékot ajánlok fel annak, aki leírja, hogy mit ellenőriznek ilyenkor, mind a 45 darab számgolyón. további apróságért cserébe: miért?

várom a válaszokat. 

A minap érdekes megkeresést kaptam. Egy volt-volt osztálytársam keresett meg egy kevésbé hétköznapinak mondható esettel. Pontosítás: ilyen esetben kevésbé hétköznapinak nevezem ezt. Olvasott valamit (?) a spanyolnáthán tőlem és nemes egyszerűséggel kedves, nem tolakodó (!) módon kéri egy szövegével kapcsolatban a véleményemet. Ez persze önmagában nem egy új dolog, voltak előtte is emberek, akik kíváncsiságból, ki-ki adott dolgokra hivatkozva küldött hozzám szöveget. De az, ami ma történt, az érdekes. Felettébb, mondjam így újra: érdekes. Mert most nem vers, próza, rosszabb esetben regény vagy dráma van terítéken, hanem esszé - ha jól vettem ki az írásból. Furcsa, olvasott egy recenziót a kezdő recenzenstől és a régebbkori ismeretség kapcsán felveszi vele a kapcsolatot, hogy egy esszéjéről mondjon hideget-meleget. Persze az egészben van valami, ami miatt dagad a májam, oké, beszél arról milyen jó vagyok (ez már önmagában megérdemli a vele való foglalkozást [sic!]) és, ami még ennél is szebb: Pilinszky-témára rákapott. Ritka a fiatalok körében az értő olvasója pj-nek, ámbátor fontos megjegyeznem, hogy sokan olvassák. Nem mennék bele külön, hogy egyházi iskolák diákjai között valami megmagyarázhatatlan futótűzként terjedt egy-egy pj-vers, értelmét se láttam - szerintem nem értették. Pilinszky egyszer azt mondta arra a kérdésre adott válaszában, hogy ő katolikus költő-e, hogy "Én katolikus vagyok. És költő vagyok." Ettől konkrétabban nem lehet elmondani, amit gondolok. Viszont mikor visszaírtam neki, hogy természetesen szeretettel várom az anyagát, akkor kis magyarázatot fűzött a pj témához. És ez mégjobban arra ösztökél, hogy érdemes lehet foglalkozni ezzel a dologgal: mostanra érzi magát annyira felnőttnek (felnőtt, mint befejezett melléknévi igenév), hogy ezeket a verseket érteni tudja - képes legyen rá. Önkritika és önismeret egyben tökéletesen mutatva, hogy a dilettantizmusnak köze sincs a témához. Ígéretes, legalábbis az előzetes várakozásom ezt súgja. Szerintem nem fogok koppani. Érzem.

 

Egyébként pedig ma a klasszikus versformák után kutattam a neten, van egy felkérés, ahova hexameterben kéne írni egy dicsőítő ének előhangját, aztán gondoltam utána nézek a témának (nem feltétlen kell legyen a vers hexameterben, lehet más is, csak klasszikus legyen!). És mire akadtam, tessék-lássék, emelt magyar szóbelire ebből is lehet készülni, mint Babits által használt klasszikus versformák. Azt hiszem erről fogok itt még ódákat zengeni, nagyon tanúságos egy anyag. Tessék a link: http://hu.wikibooks.org/wiki/Verstan

 

És persze: szing hálelúja! 

oké, most bebasztam, szóval csak lényeg:

matek (számításaim szerint) legalább 91 % - szóval legközelebb tanulás csak egyetemen.

magyar, menj már, szerintem 80 felett.

töri - pitiáner volt, szerintem akár még 90 % felett is lehet. (de minek?)

holnap angol - vicces lesz másnaposan.

 

milánóba kaptam egy meghívást, amelyről, ha valami konkrétabb, majd szólok (júni 13-15 ennyi fix - valamilyen nemzetközi költészeti fesztivál, mondom: nem most konkrétan!)

remélem sikerül az alábbi dolgok pár napon belüli elvégzése: kilián laci igenkönyv c. kötetének befejezése + nyilas attila ráolvasások könyvének elolvasása = recenzió a spanyolnáthának, május 18ig a mégse légyott-os felkérésnek eleget tenni, legalább 3 minőségi vers megírása a szentendrei parnasszus műhelytalálkozó részére. na kb ennyi van előttem, kb ilyen sorrendben, de lehet valamivel sietni kellene.

 

megyek aludni, szing hálelúja! 

megvolt, kösz kész.

visszanézve a tippjeimet, az alábbi eredmény csúcsosodott ki: amire számítottam nem volt. szóval se babits, se pilinszky, se örkény. ellenben volt:

elektornikus adathordozó vs. hagyományos könyvnyomtatás

sánta ferenc egy novellájának elemzése

csokonai és ady egy-egy versének összehasonlítása

emelten pedig, ha jól értesültem volt kosztolányi, józsef a.

hát kb ennyit most, majd még jelentkezek ezügyben, ha többet tudok, valamint ma még egy "szerintem matek középszint lesz"-szel.

csókok mindenfelé a büdös nagy éretben! tbj 

Egy kis statisztika, utána pedig az utolsó tippjeim.

 

Statisztika:
2005. május: Mikszáth; Kosztolányi - József A.
2005. október: Kosztolányi; 2 Arany
2006. február: Mikszáth; Petőfi - Radnóti
2006. május: Márai; Vajda - Juhász Gy.
2006. október: Móricz; Juhász Gy. - József A.

 

Amiből lehet válogatni (a hivatalos esélyek): Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József A. - belőlük úgy 60%, hogy valakit betesznek (az eddigi eredmény:  46,6%); a második legesélyesebb csoport: Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Jókai M., Mikszáth, Móricz, Szabó L., Radnóti, Weöres, Ottlik, Márai, Pilinszky - belőlük én 35-40%-ra teszem, hogy valaki bekerül (eddig: 33,3%); és a harmadik kalapban: Zrínyi M., Krúdy, Karinthy Frigyes, Kassák, Illyés, Németh L., Örkény, Nagy L., Nemes Nagy, Szilágyi D. - rájuk kevesebbet adnék, max 15%-ot (eddig közülük még senki nem került be feladatnak). További érdekesség, hogy egyszer (2006 májusában - szóval legutóbbi nagyidőszakban!) egy nagytöbbségnek ismeretlen: Vajda János került be.

És akkor túl a sablonon, ami az én véleményem, pusztán találgatásaim: nem lesz nehéz. Középszinten nem az a lényeg, hogy olyat kapjunk, amiről egyáltalán lövésünk sincs. (Természetesen ezért lehet három feladatból választani a szövegalkotás résznél!) Úgy érzem, hogy Juhász Gyulát harmadszorra most nem teszik be. Szóval ő egy biztos tippem, aki nem. Ellenben kortársban bízok, hogy bekerül, bizonyára nem az egy mű elemzéséhez, hanem az összehasonlításba, de szerintem végre ilyen fog történni (több feladatokat tartalmazó kiadvány gyakorta szerepelteti Baka Istvánt, Orbán János Dénest, Kukorellyt, másokat!), szóval szerintem most lesz egy kortárs, vagy legföljebb Pilinszky-korabeli alkotó (ha merészek a témaadók, akkor két kortárs-jellegűt kell majd összehasonlítani, ami önmagában izgalmas téma, lehet, ha ilyen lesz én ezt választom.) Egy szó, mint száz, három "szerintem benne lesz" és három "áh, menj már" tippet adok most:

 

"szerintem benne lesz"-tippek: Babits; Pilinszky; Örkény
"áh, menj már"-tippek: Juhász Gy.;  József A.;  Kassák.

 

Egy rövid kitekintést engedjetek meg, emelt szinten - szerintem nem. Itt három esszét kell írni, amiből egy, ha jól tudom: levél. Ez sem könnyű, mégis arányaiban a legkevesebbet éri, az összehasonlító jön utána, végül az egy mű elemzése. Szerintem emelten becsúsztatnak egy kortársat (méghozzá ismeretlent lehetőleg, akiről a legkevesebbet hallhatta az irodalomban nem élő, azzal csak passzívan foglalkozó diák!), egy nagyon nagy klasszikust (lehetőségszerint őket kell majd összehasonlítani), valamint egy másik, kevéssé ismert alkotót, valami nagy korszak szülöttét (titkon reménykedek benne, hogy megkapják Kassákot, régen volt...)

Holnap majd megírom, hogy mennyi jött be a tippjeimből, örülnék, ha 100%-os mutatóval zárhatnék. (Kezdek biztos lenni Örkény egy mű elemzés témakörében, arra tennék legnagyobb összeget!)

 

Hajrá emberek, velünk vannak, akiknek velünk kell lenniük! 

 

Letudva. Megvoltak a csókok, persze ízléses és amorf változatban. Üdvözlések, letegezések, tömören mondva: Eltelt. Négy év. Nekem egy, de azt hiszem átérzem azt, hogy nekik négy. Gratulálok. Mihályfi Tibor tanárúrnak, névszerint említve rajtakívül: Hencz Andrea tanárnőt. Köszönöm nekik, a továbbiakban néhány szóval megemlékezve a címben rögzített dallamról:

    Többek között mindenki a helyén, esik az eső, ebből B-terv lesz. Indul a B-terv. Félek rövid lesz a legutolsó osztályfőnöki, nem vagyok képes máshogy írni, tény: osztályfőnökivel zárul középiskolai tanulmányunk ezen része (érettségikről most nem, majd). A szülőnek nevezett különleges humanoidfaj megszállja a termet, trécé elérzékenyült tagok. Akik nem, azok is igen. Persze, így visszanézve (milyen távol is van már a reggel fél9) - nehéz ügy: egyszerre örülni azokkal, akik négy évet húztak le. Talán csak annyi jut az eszembe: kipipálva. Többet jelent ez nekem is, Handa Esztert idézem: Igen, a faszi beilleszkedett. (Szerenádon mondta a kémia tanárnőnél levő cigarettázás közepette - köszönöm.) Beállás, természetesen problémamentesen, mint tudjuk: tökéletes minden. (Ez is része a B-tervnek?) Danalászással, lassan, kevéssé érzem, hogy feszített ez a tempó, negyed óra elteltével már látom a népet egy padon állva. Rendezgetnek bennünket ("Nem olyan nagy a segged, legfeljebb oldalt álljál, fiam!" ismeretlen tanár, hátulról), Himnusz, amik ilyenkor protokoll-szerintiek. Beszédek, versek (a Reményik-vers nagyon hangzatos, bár érzésem szerint gyengén szavalt darab volt), igazgató nő köszöntése-búcsúztatása, azt hittem, hogy az egybefolyt tömegben nem tűnnek fel olyanok, akiket ismernék, lévén friss csont vagyok, hús sincs rajtam, amit rágcsálhatnának az erre kijelölt dögevők (bocsánat mindenkitől), mégis fel-feltűnnek a búcsúcsókot igénylők szép sorban, cimborák, ahogy mondanom illik. A díjak átadása után (feltűnt valakinek, hogy nem lett kitűnőnk? akkor is mi voltunk a legjobbak - Márton Gábor, újfent gratulálok az oktv-s helyezésedhez, sok sikert!) vonulás, fordított sorrent, B-terv lassan végetérőben, ablakokon kinézve: már nem is esik, csináljuk újra, most jön az A-terv, igyekszünk nevetni a sok kíváncsiskodó arccsont közepette. Valószerűtlenül elcsúsztak az ábrázatok, valakiből a sírás felettébb absztrakt arcberendezést varázsol elő, közelít a karburátormentes Zsaporozsechez. Mindenesetre kultikus arcok, berendezések, elhelyezések. Fél11 van, induljunk haza, vagy mindenki arra az útra, amelyre voltaképpen csak két nap múlva lép, képzavar ez, vagy csak én fáradtam el?

Az ebéd jó volt, köszi Kabai Zoli és Bodolai Rita a csokrokat, ajándékokat, örülök, hogy barátaim vagytok, tartsátok meg ezt a jó (?) szokásotokat.

Happy people come on, Happy people come on, Party people come on, Jam with me, oh Lord, Sing Hallelujah, sing it!

Átmeneti nap, józanság. Higgadt realizmussal lépek a fűre, fára - ez már szürreál. Közeledik a napok egyes száma, első személyben.

Szentkuthy Miklósról olvasok épp egy monográfiát (Hegyi Katalin: Szentkuthy Miklós - Élet-kép sorozat, Elektra Kiadóház, 2001), kezd érlelődni a terv: beállok a néptelen sorba, Prae-t fogok olvasni. Meglátjuk mi történik velem.

A napokban Berka Attila jelezte, hogy Huszka Levente két irásán túl vár még szövegeket. Háttérkép: Fecske Csaba kötetet szerkeszt, az Új Holnap Stúdió antológiáját. Huszka Levente fiatal tehetség is ennek a kötetnek szerzői között jelentkezik, fcs pedig azt kérte: kerítsek a srácnak valaki "már név" írót, aki elvállalja, hogy röviden bemutatja, kisesszészerűen ír róla. Berka Attila a két szövegből leszűrt tanúság kapcsán jelezte, vár még szövegeket, valamint rövid üzenetében kifejtette véleményét a küldeményről. Kevés, mennyiségben vár egyelőre többet. (Már nem tűzök most ide, úgyse olvassa senki.)

Kabai Zoli keresett tegnap telefonon, nem voltam itthon, üzenetet nem tudom érkezett-e. Holnapra ő is hivatalos gaudeámusz-partinkra, mindenki szűrje le a tanúságot.

Ez ma egy ilyen nap, lehet tanúság, de én nem akarok többé, csak füstöt meg lábdobot. Most már. 

Egy régebbi szövegemből idézek: "de pár együtt, míg én szere / mit érzek, mi a létezetlen szere." Tudniillik, hogy ma a szere tagozódása indul el, véget is ér, bár lehet ma már holnap lesz ekkor.

A létezetlen jelzőről így érdemlegeset nem akarok mondani. Lehetne, de erőltetett létezetlenség lenne, különösen műszóval élve: létezetlen. Nádat fogunk szedni, összeolvasni, kicsit szomorkássá váló hangulattal, pár nap múlva elkezdődik.

Coming soon.

91%-ra írni valamit, amiben zárójelek vannak, az a profizmus határa. Természetesen ettől kevesebb is közelít hozzá, több meg már kész próprofizmus. Berka Attilától tudom, hogy a Prea valójában Poszt. Szóval posztprofizmus, mindenen túl.

Küldeni gitárakkord-sorokat, nem tartozik a prof-hoz, hogy miért: mert van belőle sok. Ha valamiből sok van, nem kevés, az még nem profizmus, természetesen Jim Morrisonnak küldeni belőle, az már lehet közelít hozzá. Riszpekt és főhajtás Feléd is.

A profizmusra azt adja találatnak a gógül, hogy vállalhatatlan profizmus, kissé lejjebb, megfizethetetlen profizmus. Egyetértek.

Bezárva, május 1. Felvonulók, énekelnek bizonyos dalokat. A hős ki csak népének él. Akár ő is énekelhet, ha nem feletkezik meg mottójáról. Vagy nem is mottó, mindegy mégis ő mondta. Én meg valami ilyesmit csinálok, na nem háromszor, elég azt kevesebbszer is, végtére: ünnep van ma. Piros betűs. Úgyhogy ma csak piros teát iszok, megígérem.

Még pár nap, míg pár nap letellik.

Párna-p. 

Eddig semmi nem volt se ide-, se odaát, persze gyengének nevezhető a szójáték, ugyanakkor rejtjelesen foglaltatik benne a hely szerkesztőjének minden csínykedése. Egyszerre jelenteni igyekszik az ideátról való helyzetet, valamint a szójáték eredményeként kér a feltételezett, de ontológiájában meg nem erősített Múzsától kért ideát, ötletet.

Ugyanakkor igyekszik kezdő és végző betűivel felhívni társadalmi új egységére a figyelmet, internetes társadalom, IdeáT - IT. Ebben az esetben senkit ne tévesszen meg a fennmaradó betűk egyszerűség, eldobhatósága, latinban, mégha ékezet nélkül is, de a "dea", istennői mivoltot takar, tudja a szerző, hogy voltaképp (maximum - mea culpa) isten(úr) lehetne, a szó mégis istennői segedelemmel vált ilyenné, amilyen talán.

Még apróságként, vagyis mégapróságként értékelhető, hogy további lehetőségek rejlenek a szóban (mögött, előtt, mellett, alatt, etc), melyeken ezen sorok írója meghagy az nagyérdemű olvasónak, hogy az odaátról is kommunikálni bírjon, legyen képes, hozzászólásaiban a nyelv, mint olyan mutatkozzon meg, lehet az akár maláj is. Sőt, legyen maláj, Iláj!